Bevezető

az üzleti döntésekhez nélkülözhetetlen gazdasági hír- és információszerzés, gazdasági és ipari kémkedés, competitive intelligence gazdasági és jogi szempontból vizsgálva

Támogatás

A blog kizárólagos támogatója az Ungarnconsulting

Ipari kémkedéssel vádolja Washington a kínai hadsereget

2014.05.20. 09:00 competitive intelligence

Az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt öt kínai katonai hacker ellen, akik a tárca szerint kibernetikai kémkedéssel amerikai üzleti titkokat próbáltak megszerezni.

"Ez olyan ügy, amelyben azt állítják, hogy a kínai hadsereg emberei gazdasági kémtevékenységet folytattak, és amely egyben a legelső ízben vádol meg állami szereplőt ilyen típusú számítógépes betöréssel" - jelentette ki a vádemeléssel kapcsolatban Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter. "Ebből elég volt!" - tette hozzá Holder, leszögezve, hogy Washington nem fogja eltűrni az amerikai cégek ellen folytatott kémkedést. "Azt reméljük, hogy a kínai kormány tiszteletben fogja tartani a büntető igazságszolgáltatási rendszerünket" - hangoztatta a miniszter.

china-army-hackers.jpg


A vádirat szerint a kémkedés olyan amerikai nukleáris és a napenergia-hasznosító, valamint acélipari vállalatok ellen irányult, mint Westinghouse Electric, a SolarWorld, a U.S. Steel, az Allegheny Technologies és az Alcoa. A célpontok között szerepelt az Egyesült Acélmunkás Szövetség is. "A kínai kormány túl régóta igyekszik a kibernetikai hírszerzést arra felhasználni, hogy gazdasági előnyöket teremtsen az állami tulajdonban lévő ipara számára" - jelentette ki hétfőn az NBC televíziónak nyilatkozva James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója. Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint a kínai vádlottak katonai és hírszerzési létesítményekre támaszkodtak a kémkedéshez.

Az amerikai kormányzat régóta hangoztatott vádjai szerint az ipari kémkedés és a szellemi tulajdon eltulajdonításának terén Kína a legaktívabb ország. Egy évvel ezelőtt a The New York Times és a The Wall Street Journal is arról számolt be, hogy kínai hackerek támadták meg a szerkesztőségi szervereiket. Barack Obama amerikai elnök tavaly szeptemberben, a szentpétervári G20-csúcson külön is tárgyalt a kibernetikai biztonság kérdéseiről kínai partnerével, Hszi Csin-pinggel. A Fehér Ház tájékoztatása szerint Obama akkor elsősorban nem biztonsági aggályokat fogalmazott meg, hanem a kereskedelmi titkok megszerzését tette szóvá.

Márciusban, a pekingi látogatását megelőzően Chuck Hagel védelmi miniszter bejelentette, hogy a Pentagon az elkövetkező években megtriplázza az alkalmazásában álló kibernetikai biztonsági szakemberek számát. A kínai külügyminisztérium hétfőn "mondvacsináltnak" és "felelőtlennek" minősítette az amerikai vádakat. Peking korábban maga is arra panaszkodott, hogy a Pentagon kibernetikai parancsnoksága és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) támadásainak célpontjává vált.

Forrás:www.sg.hu

 

Elhunyt a 2007-es Forma 1-es ipari kémkedési ügy egyik kulcsfigurája

2014.05.05. 09:10 competitive intelligence

Közlekedési balesetben elhunyt Nigel Stepney, a 2007-es ipari kémkedési ügy egyik kulcsfigurája. A brit mérnök péntek reggel eddig még tisztázatlan okból egy másik gépkocsival ütközött, a helyszínre érkező mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

 

nigel stepney.jpg

 

Stepney több F1-es csapatnál is dolgozott, például tagja volt a Shadows, a Lotus, a Benetton istállóknak is, igazán híressé - vagy inkább hírhedté - akkor vált, amikor 2007-ben a Ferrari versenymérnökeként technikai információkat adott át a McLaren istállónál dolgozó Mike Coughlan nevű úrnak. Az ügy folytatása egy hosszú bírósági ügy lett, Stepney-t elbocsátották a Ferraritól - hiába játszott fontos szerepet M. Schumacher öt világbajnoki címében-, a wokingi csapatot pedig kizárták  a 2007-es konstruktőri bajnokságból. Stepney 2010-től a JRM-versenyistállónál (FIA GT) folytatta pályafutását.

Stepney közvetlenül Ross Brawn alá rendelve, kettőjük nevéhez köthető a híres katonai fegyelem megteremtése a versenymérnökök között, továbbá az egyes folyamatok atomokra bontása és standardizálása és optimalizálása, így különösen a bokszkiállásoké.

 

brawn & stepney.png

 

 Bár a közelmúltban ez volt a legnagyobb kémkedési botrány az F1 háza táján, azért valószínűleg koránt sem elszigetelt esetről van szó. Nem csak a futamgyőzelmek ...

Bizonyos értelemben prototípusokról lévén szó, kevésbé használatos információszerzési módszer a reverse engineering (tudniillik nem lehet bemenni egy boltba, kérni egy F1-es autót, hogy otthon szétszedjük, és elemezzük), ugyanakkor elég kreatívak a mérnökök, ha egymás titkainak megleséséről van szó, ebbe akár egy klasszikus leskelődés is belefér, mint az alábbi videó mutatja:

 

 

 

Üzleti hírszerzés a munkaerőtoborzás során - interjú

2014.04.15. 09:00 competitive intelligence

Bejegyzésünkben az üzleti hírszerzés és munkaerőtoborzás kapcsolatáról Kelkó Tamás HR-szakértővel, a Toborzás Kiválasztás Akadémia Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk:

Üzleti hírszerzés blog:

- Tisztelt Kelkó Úr! Mennyire jellemző, hogy egy állásinterjút üzleti hírszerzési /versenytárselemzési célokra használjanak fel?

Kelkó Tamás:

- 22 éve vagyok pályán, de olyan interjút még nem láttam, ahol eleve erre ment volna ki a játék, inkább az a jellemző, hogy a pályázó konkurens cégnél dolgozik, vagy dolgozott a közelmúltban, és ezt a felpattanó ziccert lecsapja az interjúztató. Olyan is van, amikor az interjúztató nagyon udvarias, tiszteletben tartja a pályázó titoktartási kötelezettségeit, de a pályázó lovalja bele magát, és erős érzelmi felindultsága közben sok mindent elfecseg. Jellemzően az interjúk 10-20%-ban történik ilyen.

 

Human-Resources.jpg

 

Üzleti hírszerzés blog:

- Milyen legális módszereket alkalmazhatnak a fejvadászok információszerzésre?

Kelkó Tamás:

- Fejvadászatban eleve a legális módszert is nehéz értelmezni, több okból is. Talán a személyes kapcsolatok és a média jelenti a legális módszert. Az illegális módszerek jó részéről még fogalmam sincs, csak sejtésem, mert a fejvadász cégeknél dolgozó kutatók (researcherek) féltve őrzik a titkaiakat, és a tanácsadókat, menedzsereket pedig az eredmények érdeklik, nem az, hogy hol, milyen trükkökkel jutottak a jelöltekkel kapcsolatos információkhoz.

Üzleti hírszerzés blog:

- Előfordul a nemzetközi / magyar gyakorlatban, hogy valakit csak azért hív el a konkurencia állásinterjúra – tehát az alkalmazás tényleges szándéka nélkül- , hogy üzleti titkokat szedjen ki belőle?

Kelkó Tamás:

- Igen, habár ez annyira ritka, hogy megbecsülni sem tudom, milyen gyakran fordul elő.

 Üzleti hírszerzés blog:

- Hol a határ? A jelöltet nyilván köti a titoktartási kötelezettség, de azért, hogy magáról jó képet fessen, szükséges, hogy minél több információt adjon a munkájáról, így aktuális munkaadójáról is. Milyen kérdéseket tehet fel egy fejvadász és milyen kérdések számítanak tabunak?

 Kelkó Tamás:

- Pontosan itt van a kutya elásva, hiába köti a titoktartási kötelezettség, ha ezt betartja, akkor nem fog tudni jó benyomást kelteni, mert egyszerű és egyébként ártatlan szakmai kérdésekre sem fogni tudni válaszolni, és így nehéz lesz egy állást elnyerni. Nem tudok róla, hogy lennének tabu kérdések a fejvadászok számára...

 Üzleti hírszerzés blog:

- Miről beszélhet a jelölt, hogy pozitív benyomást keltsen, de ne adjon ki üzleti titkokat?

Kelkó Tamás:

- Jó kérdés, mert e nélkül nem tud konkrét szakmai megoldásokról, projektekről beszélni, nem tudja megmutatni hitelt érdemlően, hogy ezekben pontosan mi volt az ő érdeme.

 Üzleti hírszerzés blog:

- Iparágakra specializálódott fejvadászok esetében előfordulhat, hogy jelentős üzleti információ halmozódik fel? Van erre piaci kereslet? Milyen formában lehetséges ezt az információt felhasználni?

 Kelkó Tamás:

- Egyértelműen komoly adatbázis halmozódik fel az iparági specialista fejvadászoknál, igaz a tanácsadók fejében, nem konkrét adatbázisokban. Külön ez a tudás nem forintosítható, és nem piacra dobható, egyértelműen a keresési megbízások megszerzésénél és teljesítésénél számít versenyelőnynek, mert az ilyen fejvadász igazi tanácsadó partner tud lenni már jóval a megbízás előtt, hogy egyáltalán van-e realitása vagy értelme embert keresni, és egyáltalán milyen embert keressenek?

Üzleti hírszerzés blog:

- Köszönjük a beszélgetést!

 

 Kelkó Tamással, a Toborzás Kiválasztás Akadémia Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

A kép innen vettük.

 

Üzleti titkok és a hazai kkv-k: nyilvánvaló hiányosságok

2014.03.03. 15:20 competitive intelligence

Az NRC piackutató készített egy felmérést a Magyar Telekom megbízásából, amely a hazai KKV-k informatikai ellátottságát, attitűdjeit vizsgálta. A Nol cikke szerint:

"a céges adatokat a vállalkozások közel felénél pendrive-on tárolják, s sok cégvezető számolt be arról, hogy volt már példa arra, hogy egy alkalmazott kritikus céges adatokat vitt magával a távozását követően, s ez kézzelfogható anyagi kárt jelentett a cégnek."

 

Spionage_gegen_US-Militaer_China_weist_Vorwuerfe_zurueck-Fehleinschaetzung-Story-363571_630x356px_3_4zbs5_gJtKiRk.jpg

A fentiekből az is következik, hogy a versenytárstól átcsábított szakember jó eséllyel tud magával vinni olyan adatokat, amelyek üzleti titoknak minősülnek és igencsak megnehezítheti ezzel a volt munkaadó piaci helyzetét. Ez persze illegális, hiszen a volt munkavállalóra is vonatkoznak természetesen a titoktartásra vonatkozó szabályok, ám ettől ez még jellemzően működő gyakorlat.

A fenti kutatás eredménye természetesen nem meglepő egy korábbi bejegyzésünk fényében, mely szerint például a hazai kkv-k 25%-nak semmilyen belső szabályozása nincs az üzleti titok kezelésére.

Ráadásul a hazai cégvezetők 86%-a egyáltalán nem is tart attól, hogy a munkavállalók az informatikai rendszeren keresztül követnének el visszaélést, mint arról korábban beszámoltunk.

Üzleti hírszerzés a középkorban - rövid videó

2014.02.21. 16:43 competitive intelligence

Az üzleti információknak már a középkorban is jelentős szerepe volt és a megfelelő információk gyűjtése és továbbítása sok esetben konkrét gazdasági előnyöket jelentett az azt felhasználók számára. A dél-német Fugger család (ahonnan egyébként a fukar szavunk is származik) nagyon eredményesen működtettek egy ilyen információs rendszert, erről tudósít az alábbi kis videó (1:43).

 

 

Hasonló privát hírszerzési szolgálatot működtettek még például a Rotschildok is.

 

 

A marihuána és az üzleti hírszerzés, avagy ki is igazából a versenytárs?

2014.02.07. 10:04 competitive intelligence

Nyilvánvaló, hogy minden versenytárselemzésnél az első lépés annak a meghatározása, hogy ki is igazából a versenytárs, hiszen őket fogjuk később elemezni.

Ez a kérdés triviálisnak tűnik - gondolhatják sokan - versenytárs nyilván az, aki ugyanolyan terméket vagy szolgáltatást árul mint én, és nagyjából a közelemben van. Ez a tankönyvi magyarázat sokszor lefedi a valóságot, de nem mindig. Pl. egy benzinkút esetében nyilván versenytárs minden üzemanyagot árusító üzlet, mondjuk 15 km-es körön belül. (Nyilván ez a távolság szubjektív).

Ugyanakkor felmerült a gyakorlatomban olyan eset, amikor egy megyeszékhely hamburgerese (igen, nem csak multinacionális cégek kérnek ilyen témában tanácsot, hanem egyre többször kisebb cégek is felismerik ennek jelentőségét) kért egy versenytárselemzést.

- Rendben- válaszoltam-  is kik a versenytársak, tisztázzuk először!

- Két releváns hamburgeres van még a városban, nem számolva az egyik gyorsétteremláncot, de nekik eleve más a célközönségük - jött a gyors és határozott válasz.


Ennek a szűk piacnak az elemzése nem nagy ügy, ugyanakkor az Ügyfél megfeledkezett egy nagyon fontos dologról, mégpedig a helyettesítő termékekről. Azaz aki hamburgert akar enni, annak a gyros, a pizza is helyettesítő termék lehet - hiszen egyszerűen éhes és kis túlzással bármi jó lehet, ami csillapítja éhségét, de ha valaki csak azért ül be egy hamburgerre, mert meleg van és szerdánként adják a kedvenc BL-mecceit is, akkor bizony egy hangulatos kiskocsma egy kivetítővel is versenytársnak minősülhet.

Summa summarum: mindig jól válasszuk ki az elemzéshez a versenytársakat, mert ha valakit kifelejtünk, akkor őt elemzni sem nagyon fogjuk, amivel viszont torzulhat az egész elemzés eredménye!

Megjegyzem, inkább szélesebbre vegyük a versenytársak körét, mert így maximum pluszmunkát okozunk magunknak, ám ha túl szűkre, akkor kifelejthetünk valakit, aki esetleg meglep minket.

burger.jpg

Mert  ne felejtsük Szun-Ce intelmét: az még megbocsátható, ha legyőznek minket, de az már nem, ha meglepnek!

A fenti eset egy újságcikk kapcsán jutott az eszembe, mely szerint az USA-ban, egészen pontosan Colorado államban a marihuána legalizálása következtében közel 10%kal csökkent a sörfogyasztás. Mivel  semmilyen más külső tényező nem változott, a sörforgalmazók egyértelműen a fű legalizálásra vezetik vissza a forgalomcsökkenést, abban bízva, hogy a kezdeti fellángolás után azért előbb-utóbb visszatérnek a sörhöz korábbi fogyasztóik. Aggodalomra adhat ugyanakkor okot, hogy Washington állam már szintén engedélyezte a marihuána árusítását, Kalifornia pedig fontolgatja a legalizálást. (A marihuána jogszerű árusításának egészségügyi, etikai, szociológiai, büntetőjogi és egyéb következményeivel nem áll szándékunkban foglalkozni, mert kívül esik a blog vizsgálódási körén).

beerweed-306x229.jpg

A fenti eset egyértelműen arra hívja fel a figyelmet, hogy a versenytársak meghatározásánál nagyon óvatosan kell eljárni, sőt nem árt némi fantáziát is belevinni.

Ha már a sörnél tartottunk, olvassa el Dreher Antal első sörmintájának történetét is!

Tömeges üzleti titok sértés a magyar szabadalmi hivatalnál?

2014.02.06. 16:13 competitive intelligence

Üzleti titkokat tartalmazó feltalálói szabadalmi bejelentések váltak hosszú időre elérhetővé a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján, írja a HVG Online a mai cikkében.

Korábban felmerült az egyik szabadalom bejelentőjében, hogy valakik megszerezték a szabadalmi leírásban meghatározott titkokat és így - sejtésük szerint - ezért hiúsult meg az utolsó pillanatban egy szerződéskötés.

Az ügy pikantériája, hogy elvileg államtitok is sérülhetett az ügy kapcsán, mivel a minősítésre a honvédelmi tárca háttérszerve tesz javaslatot a bejelentéstől számított egy hónapon belül, addigra azonban akár illetéktelen is letölthette a később államtitoknak minősített adatokat.

sztnh.jpg


Azt nem tudni, hogy történt-e ténylegesen ipari kémkedés, de ha igen, az biztos, hogy nem kellett túl sok számítástechnikai ismeret hozzá, a hivatalban ugyanis egyszerűen beszkennelték és pdf-ben feltöltötték a honlapjukra a dokumentumokat, amelyek többek között üzleti titoknak minősülő adatokat is tartalmaznak.

szabadalom_leveltár.jpg

Az elsődleges vizsgálatok szerint a letöltéseket "egy jól behatárolható kör" - a hivatal szerint maguk a szabadalmi kérelem beadói végezték, azonban az elvi lehetőség mindenképpen fennállt, hogy illetéktelenek is hozzáférjenek az adatokhoz jogosulatlanul.

A cikk írója felveti a SzTNH felelősségét is, ami a hivatal cáfol, az ügy komolyságát jelzi ugyanakkor, hogy a probléma megjárta Lázár János hivatalát is.

A teljes cikk itt elérhető, az esetleges folyományokat figyelemmel kísérjük.

Addig is olvassa el, hogy hogyan vélekednek a magyar cégvezetők a saját üzleti titkaikról!

Utána pedig 2 percben megnézheti az üzleti hírszerzésről szóló gyorstalpalónkat!

A bejegyzés forrása: www.hvg.hu

A képek forrása: www.mnl.gov.hu; http://www.sztnh.gov.hu/

Az üzleti hírszerzés lényege 2 percben: definíciók - gyorstalpaló

2014.01.27. 09:00 competitive intelligence

Minisorozatot indítunk, amelyben az üzleti hírszerzés alapkérdéseit válaszoljuk meg röviden, időhiányban szenvedő szakembereke részére.

Több olvasó jelezte, hogy érdemes lenne olyan bejegyzéseket írni, ahol egy kulcsfontosságú kérdést röviden járunk körbe, hiszen kinek van ideje érdekes, ámde hosszú bejegyzéseket olvasgatni, főleg munkaidőben.

Mivel számunkra az Olvasó kérése szent, rögtön "tollat ragadtunk".

Kezdjük azzal, hogy mit jelent az üzlet hírszerzés, mit jelent a gazdasági kémkedés és mi a különbség közöttük?

6a00d834515b9569e201910332533b970c.jpg


Üzleti hírszerzés: olyan legális (és etikus) stratégiai menedzsment-eszközt értünk alatta, amelynek segítségével az aktuális és potenciális versenytársak viselkedését próbáljuk rendszeresen feltérképezni és lehetőleg előrejelezni.

Gazdasági kémkedés: Az üzleti / ipari / gazdasági kémkedés ezzel szemben illegális tevékenység, melyet a régebbi szemlélet szerint főleg államok végeznek, de ezzel azért vitatkozni lehet. A legújabb nyugat-európai felmérések szerint a kémkedési esetek jelentős részét állami vagy privát vállalatok követik el. A már említett illegalitáson kívül további különbség, hogy ez a tevékenység jobban ad-hoc jellegű, tehát kevésbé rendszeres tevékenység.

Főbb különbségek:

- az üzleti hírszerzés mindig legális (míg az gazdasági kémkedés legalább egy állam jogrendjébe ütközik)

- az üzleti hírszerzést jellemzően a magánszektor képviselői végzik (míg a gazdasági kémkedés inkább a különböző hírszerző szervek számlájára írható, de azért a privát szektorban is előfordul)

- az üzleti hírszerzés folyamatos, rendszeres tevékenység (míg a gazdasági kémkedés inkább ad-hoc jellegű)

Legközelebb a jogi szabályozást tekintjük át röviden, addig is jó munkát!

9 FAQs About Competitive Analysis

2014.01.22. 15:58 competitive intelligence

It seems like competitor or competition are both such a dirty sounding words sometimes. If you are on one side, the other side is filled with the evil competitors who are taking aways your customers. They do anything to snag your innocent customers with their social media, display ads, SEO, content etc. What do you do? Your company wants to obviously win and be the triumphant savior; except, it doesn’t always play out like that, especially if you are clueless as to what they are doing. Maybe your competitors are a little grimy (No, judgement here), but there are always a consistent number of questions that arise with the discussion of business competitions. The guessing, wondering, and bewilderment are all fitting terms for your analysis on competitors. It’s almost a hard territory to map. Competitive intelligence is seemingly a bit murky and a lot frustrating because the frequently asked question go unanswered, but this is our attempt to answer them.

9 FAQs About Competitors

 

1. Who are my competitors?

What industry are you in? What kind of service are you providing? Is there a price range for your product — what is it? What is the value of your company? All questions are ones that could help you determine who your competitors are. Knowing who they are is essential in competitive intelligence and in defining how you act with certain marketing/business decisions. Whether you like it or not, everyone has competitors in their respective field, so if you are not sure who they are better start figuring that out. You could have 1 major competitor, 3 smaller ones or 50 large competitors; however, figuring them out begins your research on making sure you stay in front of the pack.

2. Which ones should I pay attention to?

Asking yourself the aforementioned questions — what the price of your own product is and the own value of your company could help you narrow which ones to track and also show maybe some of the larger competitors that you should also look at in order to have a nice balance. It can be overwhelming to look at every single one of your competitors; however, managing down to the narrow number of competitors to look at daily and the outliers to possibly look at weekly will help you cut the noise.

3. Why do my competitors matter?

Well… Remember that time you were in some type of competition, whether it be a dodgeball game, chess game or race? How did you win? By beating all of your opponents. The one winning in business is in fact the one also making the most money, so do you want your competitors to take that away from you. Maybe, you are not as competitive as me, but wanting to crush your competitors is a reason for them to matter. The person on top will get the most customers, money, fame, glory, bones, corgis, data…oops getting a little carried away. Don’t let them sneak up to take that away!

4. What are my competitors doing?

From Paid Advertising, SEO, Links, Twitter, Facebook, Youtube, News + Press Mentions and Content Marketing, are all just a number of things your competitors are doing. Sometimes it isn’t necessary to completely copy what your competitors are doing in every aspect; however, if your competitor is surpassing benchmarks in one field, why not give that outlet more of your attention. Keeping tabs on competitors’ different actions can give you the insight into what you should put more of your efforts in.

tumblr_mkyxfhAkZp1qbwakso1_500

5. If my competitor does x, how do I know what I should do based on that?

The previous question and answer also touches on this. You do have to do what is best for your company, so always following your competitors’ lead isn’t the top priority; however, it is also dependent on the some of their successes. Let’s say they are running some top-notch SEO campaigns and are suddenly ranked on the entire first page of Google and you haven’t put any effort into SEO — Maybe it’s then time to work on some SEO. With your competitors’ successes and failures you can gain some valuable insight as to where to zoom in on your own marketing techniques. You can then close the gaps on the leads your competitors or you can keep crushing them on your own triumphs.

6. If my competitor does xyz on Social Media, then should I do xyz?

Keeping tabs on your competitors’ social media accounts can become frustrating, especially if they have multiple outlets. However, they may have a pattern you can discover on Facebook or on other outlets as well. Let’s say they tweet 15 times a day and gain 20 followers every day. Or they are posting only pictures on Facebook and get over 200 likes. Should you then do that? It also is a dependent factor on what works best for your company, but it never hurts to try. You can then competitively position yourself on social media by observing the patterns of your competitors and using that to your advantage.

7. If my competitors are sending all emails on (whatever day), should I send emails on that day?

Email is far from being dead. With open rates at their highest on Saturday and Sundays to it being a low-cost way to get qualifying leads, email marketing is one of the best resources a company can use. If you are subscribing to your competitors’ emails and notice a particular day they are sending out emails, you can always test with the same day. Maybe you begin seeing that you are getting higher open rates and more leads or it could be the complete opposite. It does matter what works for your company, so test it out. However, looking at what days your competitors are sending out emails could be an indicating factor on what you could do.

8. How do I monitor the earned media my competitors are getting?

News is updated constantly, so monitoring news and press mentions can get quite tiresome. Or the waiting for either of those things can be pretty frustrating as well. However, simply setting up Google Alerts or some type of alerts on your competitors can help ease the pain. Once that earned media goes up though, it probably isn’t in your best interest to immediately hunt down the source or writer who mentioned them. It would be preferable to note down what source it was and writer to possibly revisiting it in the near future. There are dozens of posts out there on proper outreach to journalists, in fact here’s one or another one how to cultivate these relationships on Twitter. However, your best bet in monitoring earned media is through Google Alerts or checking the industry news daily in your area. It never hurt anyone to read a little extra right?

9. How do I outplay my competitors?

And for the big finale of all the questions. To outplay or crush your competitors could take some time. It’s not always going to be an all out sprint because frankly, majority of the time it’s a marathon. Monitoring all of your competitors channels could take up some time and there are easy methods out there to do it. However, by monitoring your competition and testing out the insights from the actions they take part in will give you a leg-up to win the ultimate race of the most valuable company.

corgi-playing-angry-birds

Source: TrackMaven's Competitive Intelligence Blog

Key Performance Indicators (KPI) for Competitive Intelligence Marketing

2014.01.19. 19:12 competitive intelligence

KPIs or Key Performance Indicators are essential measurements in marketing in determining how successfully your actions are that you are taking with your marketing. Are you content marketing efforts increasing the amount of leads that you are driving into the funnel? Is your cost per lead becoming excessive in certain areas? Or most importantly which marketing campaigns are generating a high ROI?

KPIs help show the performance of your marketing campaigns; yet, theres an entirely new side to these key performance indicators — your competitors’ marketing.

The KPI’s of Competitive Intelligence Marketing follow some of the same suite as the overall general marketing KPIs, but looking at a competitive KPI will help you outline your overall business landscape, what is working and what isn’t working for you vs. your competitors.

kpi

Paid

1. Paid Ads

This KPI requires a little more work or luck happen stance; however, it provides a pretty useful KPI when looking at your competitors. Some platforms can help you with this, but I don’t want to start shamelessly plugging TrackMaven…on the TrackMaven blog. So digging a little more first, you can use some other tools to see where your competitors are posting ads and the number of ads that were spotted by the tool. Did your competitors just release 100 banner ads to all of the major media sources? What did the ad look like or why were the ads all posted in Forbes? Is there targeted audience there and are they more likely to click on that ad? Granted these are some broad questions and could result in false assumptions; however taking just the quantity of ads and where they are posting are indicators of how their ads are performing. If there 20 ads on x site, maybe it’s an indication that’s where their potential audience is and how they are attracting leads.

The other side of just happening to see an ad, could be in terms of the social advertising on Facebook, Twitter or Linkedin. Maybe you saw an ad on Facebook from one of your competitors. So what is your own title that you put on Facebook, what company do you work for, what are your own demographics? Breaking down the ad a little could indicate the audience they are targeting, if they are targeting people who work or “like” your brand. This could point to an audience shift, do you fit the customer they are now trying to target? You can find some of these metrics by trying an ad yourself. Go to the ads manager and put in the answers to the questions above. You can make a pretty good educated guess on how many people they are trying to target with the ad, a KPI that could help you see how your own audience stacks up.

kpi-i-have-a-dream.gif

Owned

1. Social Media

How many times a day are your competitors tweeting? Posts on Facebook? Did you see yesterday that they had 10 followers and now they have 1,000? Looking at those different values and the potential conversations on social media can indicate if they have ramped up their social media marketing, ff they are successful in the number of social shares (ie. number of retweets, replies, comments or shares they are getting per post), and if this higher than usual activity is helping them with their overall brand.

2. SEO and Keywords

Did they change some of their headlines on their website? Are they now ranking for a keyword you are trying to rank for? How many times do they mention this keyword? This isn’t a secretive process. You can answer all of those questions with quick searches to determine the things above to see how they are performing and if it’s something you need to to potentially shift your focus to. I’m not saying that if they have 20 new words on their site you should change your own keywords, but let’s say they start outranking you in searches for your own keywords because they shifted theres with the amount of volume they are now outputting with various blog posts, white papers etc around that keyword, maybe you should increase your output to continue to rank for that keyword.

3. Other Content Marketing

Are your competitors releasing white papers every week? Do they have a blog post going up every Tuesday and Thursday? Or are potential customers sharing their posts? You won’t be able to see how many people have downloaded your competitors’ white paper or who is downloading it (unless they publicize that type of information); however, you can see if they post new content, what day they post it and possibly the social shares for the pieces of content. Overall, you’ll see the scheduling framework of their editorial calendar and if they continue this pattern for several months, maybe it’s something that is working for them, especially if their comment and social shares are high.

kpi.jpg width=750.jpg

Earned

1. News + Press Mentions

Were your competitors featured in a news article? Have they gotten multiple press mentions this week? How many? Tracking what is going on with your competitors on News and PR are good indicators to monitor for your competitors performance. So why did your competitors have 10 mentions in the press this past week? Maybe they released a new feature, hired someone new, or are they tanking? Seeing a higher volume in the number of times they were mentioned in the press could indicate some type of big change that you need to be aware of with your competitors.

2. Word of Mouth

Word of mouth is a very valuable metric because referrals through a simple reference or “word of mouth” convert faster than any other sale. Think about it, if you were referenced over by a friend who told you that you just had to try so and so product, there is a high probability that you would try it. Word of mouth isn’t easily measured, you could search for who is tweeting at your competitors or you could try or who is commenting on their blog posts, but that isn’t entirely how I think of this KPI. Looking at word of mouth, requires a little help from your sales team because it’s literally what is said from the potential customers’ mouth. When you are giving a potential customer a demo or reaching out to them in some way, you can always assess to see if they have evaluated competitors as well.

For example let’s say you are working for Coca-Cola and you are going around with tastings of a Coca-Cola, but then you ask the potential tasters if they have had anything besides Coke. You could then identify who else would affect their bottom line in purchasing your product, what their possible concerns are with your competitors that they decide they may go with and how you could solve those concerns with your product. You could then see if they potentially tried other products, what made them decide they needed to see the other options as well? If potential customers constantly mention that they have seen x, that’s definitely an key indicator that you should measure. You can then cater why what you are offering is stronger or what you have over competitors. There’s an element of transparency that is required from your potential customers, but it also gives marketing a competitive advantage effecting how to market your product over your competitors.

kpi3.jpg

Benchmarks

With the various KPIs above, they all help to determine some benchmark insights potentially showing some of the things working for your competitors and where you maybe should spend some more time on. Granted you can’t see the inner workings of their marketing and can’t get inside of your competitors  heads, but you can see more pieces to outline your competitive landscape. Maybe you need to start scheduling your own posts at a different time, you need to be a little more conversational on social media, or you need to strengthen some of your SEO efforts, you really wouldn’t know any of this without two things 1. The amount of customers/your revenue or 2. how you stack up with your competitors. Your benchmark insights are the most important key performance indicators in this set of KPIs because they highlight where you are winning and losing in your marketing versus your competitors. These benchmarks give you insight on areas where you are strongest and where your competitors are just straight beating you at.

One of my favorite Jeff Besos’ quotes is “Don’t focus on the competition, they’ll never give you money.” Well that is somewhat true, but Mr. Besos their customers WILL give me money if I can competitively market to them the right way.

Source: TrackMaven's Competitive Intelligence Blog

Mit tegyünk, ha nyilvánosságra kerülnek a céges adatok?

2014.01.10. 09:00 competitive intelligence

Akár véletlenül hagy valaki a vonaton egy céges laptopot, akár hekkerek hatolnak át a vállalati tűzfalon és az adatbiztonsági rendszereken, belső információk napvilágra kerülése bizalmatlanságot kelt a céggel szemben, amely hiba komoly anyagi károkat okozhat.

Ha sérül az adatbiztonság, az általában a cég hírnevének sérülését is jelenti. Abban a pillanatban, amint a cég számára kényes információk kerülnek napvilágra, híresztelések, téves következtetések kaphatnak szárnyra a sajtóban, a közösségi médiáról nem is beszélve. A legfontosabb ilyenkor az őszinteség, a segítőkészség, és mindent meg kell tenni a hiba mielőbbi, de alapos felderítéséért. Nagyon fontos előre felkészülni, mert egy ilyen esetben kevéssel az adatok kiszivárgása után már érdeklődhetnek az újságírók. A cégnek rendelkeznie kell olyan tervvel, hogy ilyen esetben kik vesznek részt a válságstábban, hogy mihamarabb helyreállítható legyen a cég jó híre. Javasoltan hírnév menedzselésben jártas szakértőt, PR-szakembereket, a cég vezetőit és jogi szakértőket is érdemes a stábba válogatni.

FDA-lawyers1.jpg

Ugyanakkor óvatosnak is kell lenni, nehogy azelőtt hibáztassunk bárkit, amíg a konkrétumok ismertté nem válnak. Egy harmadik fél megvádolása magában hordozza annak kockázatát, hogy rágalmazási ügybe keverjük mind a céget, mind pedig saját magunkat. Újságírói megkereséskor a cégnek esélye nyílik, hogy kijavítsa a téves állításokat, vagy megpróbálja megismertetni a közvéleménnyel a történteket. Éppen ezért az a legjobb, ha a fő üzeneteket megosztjuk az újságíróval.

A „nem kommentáljuk” választ azonban úgy is értelmezhetik, hogy hibásak vagyunk. Körültekintőnek kell lenni, bármit is nyilatkozzunk a médiában, mert azt a későbbiekben akár biztosítási vagy más peres ügyekben felhasználhatják ellenünk. Ha valótlan állítások és rágalmak jelennek meg a cégről, helyreigazítást lehet kérni, amire a médiatörvény lehetőséget biztosít. Egy online sajtóorgánumnál sokkal könnyebb a cikkbe szerkeszteni egy nyilatkozatot vagy módosítani a szöveget, mint a nyomtatottban. Ugyanakkor az online tartalmat sokkal fontosabb kijavíttatni, mivel arra bármikor rá lehet keresni és mindig elérhető marad.

Szerző: Dr. Bánki Orsolya ügyvéd, a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere

A cikket a Szerző engedélyével közöltük.

A kép forrása: www.myxlaw.com

Az üzleti titok védelme és a hatékony kommunikáció

2014.01.08. 09:00 competitive intelligence

Az üzletvezetés fontos kérdései közé tartozik a megfelelő kommunikációs stratégia kialakítása és megvalósítása, (kevésbé multinyelven: annak eldöntése, hogy a cég működésével kapcsolatban kinek mikor és mit mondunk). Természetesen a mindenkori kommunikációnak alá kell támasztani a stratégiai célkitűzéseket és ezt nem feltétlenül úgy lehet megtenni, hogy mindenkinek minden információt ellenőrizetlenül megadunk, mondván minél több, annál jobb.

A kommunikáció vs. üzleti titokkal kapcsolatos gondolatokat két egymásnak ellentmondó elv határozza meg:

- egyrészről a lehető legjobban kell informálni a meglévő és potenciális ügyfeleinket, hogy bizalmat keltsünk a cégünk, illetve a termékeink iránt, azaz az információ elő kell, hogy segítse az értékesítést és ezzel a cég sikerét. (Nagyjából erről szólnak az üzleti kommunikációs tréningek, szakkönyvek stb.)

- másrészt a lehető legkevesebb ellenőrizetlen információt adjuk ki, mert a konkurencia figyel és könnyen lemásolhatja / átveheti / ellophatja legjobb ötleteinket. (Itt nem feltétlenül a büntetőjogi kategóriára kell gondolni, egy egyszerű - jogi védelem nélküli - marketingötlet is gond nélkül lemásolható).

nemverbalis.jpg

A korábbi szakirodalomban ez a két elv kizárólag elkülönítve jelent meg. A kommunikációs irodalom jellemzően azt tárgyalta, hogy mit és hogyan mondjunk, a gazdaság védelmével foglalkozó szerzők pedig az információszivárgásban láttak - megjegyzem jogosan - jelentős kockázatot. Olyan szakcikk viszont nem jellemző, ahol mindkét elvet egyaránt figyelembe vették volna.

A probléma nehézsége abban rejlik, hogy ezt a két különböző célt egyazon kommunikációs stratégiával támogassuk. Nyilvánvaló, hogy ha el akarunk adni valamit, akkor az ügyfeleinket tájékoztatni kell termékünk lényeges tulajdonságairól, meg kell győzni, hogy megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtunk, megfelelő szervizháttérrel rendelkezünk stb. Gondoljunk csak bele, ki venne meg úgy például egy autót, hogyha csak annyit tudna róla, hogy nagyon jó és nagyon gyors, de nem adnánk meg semmilyen paramétert pl. az üzemanyaggal vagy keréknyomással kapcsolatban... Vagy egy hamburgert, hogy "nagyon finom, de a konkurenciaharc miatt nem árulhatom el, hogy mi van benne"... (persze, azért van ellenpélda is, gondoljunk csak a Coca-Cola titkos receptjére). De alapesetben induljunk ki abból, ha valamit el akarunk adni, akkor a leendő vásárlót bizony el kell látni információval. Ez persze sokféleképpen történhet, a szórólaptól kezdve weblapokon át a konferenciákig, kiállításokig.

Másrészről viszont minél többet mondunk arról az ötletről, amivel a világot szeretnénk megváltani, annál könnyebben felfigyel rá a konkurencia, főleg ha üzleti hírszerzéssel is foglalkozik, azaz igyekszik szisztematikusan begyűjteni és elemezni a versenytársairól, illetve azok tevékenységéről szóló gazdasági információkat. Vajon hányan hallották a főnöküktől az Olvasók közül, hogy "Figyelj csak, láttam valamit az újságban, hogy a konkurenciánk akciózik, nézzél már utána légy szíves, hogy mit is csinálnak tulajdonképpen!"

Az igazság az, hogy gyakorlatilag lehetetlen megszűrni azt, hogy a cégünk kommunikációja kit ér el ténylegesen. Egy átlag marketinges (tisztelet a kivételnek!) kizárólag arra figyel, hogy a potenciális ügyfelet eléri-e az üzenet, de az nem érdekli, hogy vajon a konkurencia mit olvas ki az üzenetekből!

human-communication.jpg

 

A fentiekből adódik, hogy a kommunikációt - legyen az a formáját tekintve reklám, PR-kampány, szponzoráció- mindig úgy kell megtervezni, hogy olyan is olvasni fogja, aki nem vásárolni szeretne tőlünk - hacsak nem egy reverse engineer-ről van szó (lásd a kifejezés jelentését itt) - hanem megelőzni vagy utolérni akar minket a piaci versenyben. Magyarul ne adjunk ki több információt, mint amennyi feltétlenül szükséges! Hogy mennyi szükséges feltétlenül azt persze nehéz eldönteni. Közelítsük meg inkább a kérdést úgy, hogy az esetek többségében a vevőt más jellegű információ érdekli, mint a versenytársakat. Az információt tehát meg kell szűrni és a vevőnek csak annyit kell mondani, amennyi az ő döntéséhez szükséges. A konkurenciát ugyanakkor jellemzően az érdekli, hogy hogyan nyújtjuk azt, amit nyújtunk (míg az ügyfelet az érdekli, hogy mit nyújtunk és az miért jó neki).

Kommunikációra vonatkozó általános szabályt ugyanakkor nehéz meghatározni. Egyrészt minden iparágnak megvannak a maga jellegzetességei, másrészt a kommunikáció függ a célpiactól (annak méretétől, összetételétől, földrajzi elhelyezkedésétől). (Az esetleges egyedi kérdéseket szívesen megválaszolom emailben.)

Pár megfontolandó (esetleg követendő) tanács azonban akad:

- vizsgáljuk meg, hogy mi az a versenyelőny, amire alapozzuk a jelenlegi vagy jövőbeli sikerünket. Ezt semmiféleképpen ne osszuk meg a nagyközönséggel. Pl. egyszerűen nem tartozik másra, hogy miért mi vagyunk a legjobbak, legolcsóbbak, leggyorsabbak stb. Elég, ha azt bizonygatjuk, hogy ez tényleg így van. Ettől egy esetben lehet eltérni: ha a versenyelőnyt biztosító megoldást pl. szabadalom védi. Ám ha azért a legolcsóbb nálunk a narancs, mert találtunk egy kedvező árú beszállítót, akkor nyilván nem kell ezt a versenytárs orrára kötni (rájön ő úgyis előbb-utóbb, minek ezt siettetni)

- lehet értékesítési akciókat kommunikálni, de úgy kell megválasztani a kommunikáció időpontját, hogy az ügyfelek fel tudjanak készülni, de a versenytársak már lehetőleg ne. Miért mondanánk el az ügyfélnek azt, hogy pl. egy év múlva hihetetlen áron fogunk mondjuk piros gumilabdát árulni? A vevő úgyis elfelejti addigra, a versenytárs meg fel tud készülni. Nézzük csak meg a nagy FMCG-láncok reklámjait, max. egy vagy két héttel az akció előtt hirdetnek a fenti okok miatt.

Ettől függetlenül persze akadnak érdekes egybeesések. Azon nyilván nem kell meglepődni, ha decemberben mindenhol szaloncukor akció van, de ha szezonfüggetlen termékek egyszerre jelennek meg több áruházlánc kínálatában, akkor ott nyilván információs hadviselés is folyik. Bár előfordult már olyan is, hogy a kíméletlen információs csata nem (csak) az áruháznál, hanem a beszállítók szintjén éleződött ki.

- nem feltétlenül jó dolog, ha a munkatársak az interneten bárkivel ellenőrzés nélkül megosztják, hogy éppen milyen szupertitkos projekten dolgoznak. És itt most nem is a Facebookra kiposztolt "én és a szupertitkos prototípus" feliratú fényképekre kell gondolni (bár erre is akad példa, nem is kevés), hanem olyan történetekre is, amikor egy technológiai vállalat mérnöke egy szakmai akadályba ütközött és egy netes fórumon keresett megoldást. Csak arra nem gondolt, hogy a magát szintén szakmabelinek kiadó és igencsak célzott kérdéseket feltevő "kolléga" szándékai nem teljesen tiszták. Az üzenet operatív szintre úgy fordítható le, hogy a cégről (beleértve MINDENT) csak az illetékes nyilatkozhat.

- és mindentől függetlenül persze tartsuk be az általános védelmi szabályokat. Példa erre egyik korábbi bejegyzésünkben ismertetett eset, amikor az Apple-nél külön fizikai részleget hoztak létre az egyik titkos projekten dolgozó szakemberek számára, csak éppen az egyik munkatárs magával vitt egy prototípust, amit aztán egy kocsmában (hol máshol?) el is veszített (itt a korábbi bejegyzésünk az esetről).


- ha az üzleti hírszerzés és a kommunikáció közös metszetét nézzük, különösen érdekes terület a konferencia és a kiállítás. Ilyen helyekre ugyanis jellemzően "dicsekedni" mennek a cégek, mindenki "villantani" akar. Egy szakembernek ideális terep kiszedni a gyanútlan mérnökből / informatikusból /szakmai alkalmazottból stb. olyan üzleti titkokat, amelyeket más körülmények között szigorúan védene az adott cég.

Anélkül, hogy nagy trükköket elárulnánk, felvázolunk pár ügyes fordulatot, amivel egy szakember el tudja érni, hogy a gyanútlan delikvens olyat is elmondjon, amit egyébként nem tenne meg. A kulcsszó: hiúság.

Két alapeset okulásul:

- Mondja uram, én is hasonló területen dolgozom, de egy ilyen és ilyen problémába botlottam. Ön nyilván nagyobb tapasztalattal bír, mit tudna javasolni? - 10-ből 9 esetben emberünk máris elmondja, hogy ő hogyan oldotta meg. Elvégre kinek ne hízelegne, hogy őt olyan szakértőnek tartják, akinek véleményét még ismeretlenek is kikérik?

- Ne mondja már, hogy ezt tényleg meg tudták csinálni! Pont önök, egy ilyen kis (behelyettesíthető: új, vidéki, kelet-európai stb.) cég? Na, ne vicceljen! Pont önök? Ugyan, mit tudhatnak? - Az esetek túlnyomó többségében mindenkiben felébred a hiúság, vegyes sértődöttség, "hogy engem ne nézzenek már le, tudok én még ennél többet is..."  és már mesél is.

Hogy ezzel már - ha nem is fekete, de minimum szürke zónába csúszik az információszerző? Higgyék el, sokakat ez nem érdekel... Jobb inkább megelőzni a bajt! Aranyszabály: előre egyeztetni a céget képviselő kollégákkal, hogy mi publikus és mi nem. De a legjobb, ha csak az erre kijelölt - és természetesen alaposan felkészített - személy nyilatkozik.

A Reconcept Blog szerzői szintén az üzleti információk és a kommunikáció közötti összefüggéseket boncolgatják, igaz más szemszögből, ők azt vizsgálják, hogy egy bajba jutott vállalkozás hogyan kommunikáljon a környezetével. Elemzésükbe ugyanakkor bevonnak olyan szereplőket is - pl. munkatársak, bankok, sajtó stb.- amelyek nem képezik jelen blog vizsgálódásának tárgyát, de érdemes mindenképpen elolvasni az ő bejegyzésüket is.

Új szabályok szerint kezel üzleti titkokat a GVH

2014.01.06. 13:00 competitive intelligence

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már most készülhet arra, hogy 2014. július 1-től új szabályok szerint dolgozik, a Versenytörvényt ugyanis nemrégiben módosította a parlament. Részletesen szabályozzák: ki és hogyan férhet hozzá az iratokhoz, közöttük azokhoz, amelyeket üzleti titoknak minősítenek. A Szecskay Ügyvédi Iroda szerint jövőre annyiban nehezebb dolga lesz a kártérítési igényt érvényesítőnek, hogy egyáltalán nem férhet hozzá sem engedékenységi kérelmekhez, sem egyezségi nyilatkozatokhoz. Ugyanakkor feltételezik, hogy amennyiben elfogadják az EU új irányelv-tervezetét; ezen szabályok ismételt módosításra szorulnak.

gavel-scales_20131209072423330.jpg


A GVH mellett az Európai Bizottság is igen aktív kartellügyekben. A napokban közzétett statisztika szerint 2013-ban közel 2 milliárd euró összegű bírságot szabtak ki versenyt korlátozó megállapodásokban részes vállalkozásokra. Az EU fent említett új versenyjogi irányelv-tervezete az ezután következő lépést kívánja majd megkönnyíteni: azt, hogy a kartellezés, így például árrögzítés miatt károsult személyek beperelhessék a kartellezőket.

Magyarországon a GVH eddigi munkáját – tavaly 1,8 milliárd forint büntetést szabtak ki versenyfelügyeleti eljárásokban – fél év múlva új szabályok segítik a Versenytörvény friss módosítása nyomán. A 2014. július 1-én hatályba lépő szabályozás ismerete már most alapvető fontosságú egyrészt azon vállalkozásoknak, amelyeket versenyjogi eljárás alá vontak, vagy éppen együttműködésre (engedékenységi programban történő részvétel) készülnek a hatósággal, másrészt olyan harmadik személyeknek, akiknek a versenyjogi jogsértéssel kapcsolatban kártérítési igényük van. „Polgári peres eljárásban ugyanis a károsultaknak kell bizonyítaniuk a káruk bekövetkeztét, összegét. Mindezek jellemzően olyan, sok esetben üzleti titkot képező bizonyítékokkal igazolhatók, amelyek vagy a károkozó vagy a versenyhatóság birtokában vannak” – mondja Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.

gvh logó.png

Az új magyar szabályozás szerint harmadik személyek egyáltalán nem férhetnek hozzá az engedékenységi kérelmekhez és az egyezségi nyilatkozatokhoz (ezek olyan megállapodásokról szólnak, amikor az eljárás alá vont vállalkozás együttműködik a hatósággal). A többi iratot is csak akkor tekinthetik meg, ha azokat nem kezelik védett adatként, például üzleti titokként. Ha az irat nem védett, más is hozzáférhet az eljárás jogerős lezárását követően (kivételesen előbb is, ha az irat megismerése jog érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges). A hozzáférés akkor tagadható meg, ha az irat megismerhetővé tétele veszélyeztetné a GVH törvényes működési rendjét, vagy illetéktelenül befolyásolná azt.

Keller Anikó szerint a legfontosabb újdonság, hogy a GVH jogosult utólag megváltoztatni a védett adat, így például az üzleti titok minősítését, tehát megvizsgálhatja, hogy fennállnak-e még ennek feltételei az irat-betekintési kérelem elbírálásakor. Ha a versenyhivatal úgy dönt, hogy a titok nem titok többé (tehát engedélyezi az iratbetekintést az eddig ilyenként minősülő iratokba is), a titokgazda is bírósági jogorvoslati kérelemmel élhet, amelynek elbírálásáig nem lehet betekinteni az iratba.

A versenyfelügyeleti eljárásban részt vevő ügyfelek betekinthetnek az engedékenységi kérelembe és az egyezségi nyilatkozatba is, valamint az üzleti titkot képező adatokba is, de kizárólag amennyire törvényes jogaik gyakorlásához (pl. védekezéshez való jog) szükséges. Ők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megismert adatot titokban tartják. A betekintésre főszabály szerint akkor van lehetőség, amikor az előzetes álláspontot vagy a vizsgálati jelentést elküldik az ügyfeleknek.

Court-Ruling-590x427.jpg



Az új szabályokat 2014. július 1. után a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, de a hatályba lépést megelőzően már védett adatnak minősített információ státuszát nem lehet megváltoztatni. Mivel az EU versenyjogi igények magánjogi érvényesítésével kapcsolatos irányelv-tervezetének (még nem végleges) szövege az iratokhoz történő hozzáférés tekintetében eltér a magyar szabályozás logikájától, feltételezhető, hogy az irányelv elfogadását követően (amelyet 2014-re terveznek) a magyar szabályozás ismételten módosításra szorul majd.

Közbeszerzések: vizsgálják, mi az üzleti titok

A közelmúltban több szabályozás is érintette az üzleti titok kérdését, például a Közbeszerzési Törvény módosítása is. A közbeszerzési gyakorlatban például az ajánlattevők túl széleskörűen értelmezték az üzleti titok fogalmát és olyan iratokat is üzleti titokká nyilvánítottak, amelyek nyilvánvalóan nem minősülnek annak. A Szecskay Ügyvédi Iroda szerint az ajánlattevők a legtöbbször szinte csak a felolvasólapot hagyják meg nyilvános iratként, a részvételi jelentkezés vagy ajánlat többi részét üzleti titokká nyilvánítják, függetlenül attól, hogy az egyébként nyilvános, akár közérdekűnek is minősíthető vagy az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülő adatok részét képezi. Ha az ajánlatkérő a bírálat során észleli, hogy ajánlattevő olyan dokumentumokat is üzleti titokká nyilvánított, amelyek valójában nem azok, akkor hiánypótlást kell elrendelnie.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Képek forrása: GVH; myfertilitychoices.com; www.bbj.hu

Az NSA mint a gazdasági kémkedés szupercsapata?

2013.12.29. 20:54 competitive intelligence

Az NSA elektronikus kémkedéssel megbízott szupercsapatáról tudósít a Népszabadság, utalva a Spiegel Online International mai friss bejegyzésére. Az újság bejegyzése szerint az NSA elitegysége kis túlzással bárhová bármikor betör, hogy adatokat szerezzen, gyakorlatilag nincsen lehetetlen küldetés számukra. Feltételezve, hogy a cikkben leírtak legalább nagyjából megfelelnek  a valóságnak, felmerül a kérdés, hogy ilyen képességek birtokában mennyire végeznek gazdasági, illetve ipari kémkedést (a témát korábbi bejegyzésünkben is boncolgattuk a lehallgatási botrány kapcsán, lásd két témát érintő bejegyzést lejjebb). További kérdés, hogy az "A" állam ilyen irányú tevékenysége mennyiben különbözik mondjuk egy "B" állam hasonló tevékenységétől? Gondoljunk például az USA és Kína között zajló gazdasági (és az ezzel kapcsolatos információs) háborúra. Vagy evidenciaként kell elfogadni, hogy míg korábban pl. egymás futárpostáit és egyéb titkos levelezéseit próbálták megszerezni az országok, addig manapság a kibertérre helyeződik a hangsúly, magyarul a cél ugyanaz, csak az eszköz más? Mennyire támogathatja egy állam ilyen kétes jogi értékelésű estközökkel a gazdaságát? (Oké, ez egy álnaiv kérdés volt, nyilván szinte minden állam megteszi, csak eltérő mélységben és eltérő intenzitással. Illetve nem mindenki bukik le...)

NSA-központ, Fort Meade, Maryland.jpgAz NSA központja, Fort Meade, Maryland

A csapat hackerekből áll, ők az amerikai titkosszolgálatok „csodafegyverei”, akik bármikor bármilyen számítógépes rendszerbe betörnek – mondta róluk a Der Spiegelnek Matthew Aid történész, aki az NSA történetét kutatja.

A szóban forgó csapat neve Tailored Access Operations (TAO). A magyarra nehezen lefordítható kifejezés arra utal: ha az NSA valahol falakba ütközik, akkor hívják a TAO szakembereit, akik mindig az adott feladatra koncentrálva dolgozzák ki a „betörés” vagy támadás módját. Ők oldják meg a legnehezebb feladatokat. „Nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg” írta egy belső dokumentumban a hackercsoport egyik volt vezetője, amely a német hetilapbirtokába került.

Az hackercsapat léte az Edward Snowden, az épp Oroszországban bujkáló egykori szerződéses NSA-alkalmazott által kiszivárogtatott dokumentumokból derült ki néhány hónapja. A Der Spiegel internetes oldalán vasárnap közzétett cikkből még több részletet ismerhetünk meg arról, mire képes az NSA „elit egysége.”

nsa-címer.jpg

A titkos dokumentumokból kiderül: az 1997-ben alapított csoport a kétezres évek első évtizedének közepére 89 országban 258 célpontot „vett be” és feltehetően 85 ezer számítógépet fertőzött meg ez év végéig. Ezek között demokratikusan megválasztott kormányok számítógépes rendszerei is voltak, illetve vannak. A célpontok email-fiókját feltörni a legkönnyebb feladat számukra, az csak az első lépés. Ezután behatolnak a teljes számítógépes rendszerbe, feltérképezik azt és folyamatosan képesek onnan adatokat gyűjteni. Egyik „kedvenc” módszerük a népszerű Microsoft Windows operációs rendszerének egyik hibáját használja ki. Amikor a célszemély gépén a rendszer hibát észlel, és erről jelentést küld a Microsoftnak, ezt a jelentést a TAO „elcsípi”, így kulcsfontosságú információkhoz jut a célpont számítógépének gyengeségeiről.

A fiatal csapat, akiket az NSA-főnök Keith Alexander kockás ingben és farmerben győzködött arról a hackerkonferenciákon, hogy jöjjenek és dolgozzanak a kormánynak, gyakorlatilag bármilyen számítógépet képes feltörni. Olyat is, amely nem kapcsolódik az internethez – ehhez pedig hagyományosabb „kémmódszereket” használnak. Van, hogy egy célszemély számítógépes eszközöket, hardvert rendel egy cégtől. Az NSA ezeket képes kiszállítás előtt legfoglalni, rátelepíteni a kémprogramját és úgy kiszállíttatni a gyanútlan megrendelőnek. Ráadásul olyan programjaik is vannak, amelyek akkor sem tűnnek el, ha valaki az operációs rendszert is újratelepíti a gépen. Ha kell, az FBI vagy a CIA segítségét kérik, akik saját gépeiken repítik a hackereket a világ bármely tájára akár csak egy félórás munkára is, majd biztonságban ki is menekítik őket onnan.

6a00d834515b9569e201910332533b970c.jpg

Ha pedig egy feladat megoldása végképp nem megy, még mindig ott az újabb betűszóval jelzett, titokzatos alegység, az ANT. Még a Spiegel sem tudja, egyáltalán mit jelent a három betű. Ám „kezükbe akadt” egy ötven oldalas prospektus, amely leírja, mi mindent rendelhetnek tőlük a TAO csodagyerekei. Van például „kulcsuk” a legnagyobb számítógép- és szoftvergyártók (Dell, Huawei, Cisco) rendszereihez és a legnépszerűbb tűzfalakhoz is. Ahogy a cikk fogalmaz: „bármilyen magas falat is húz fel valaki a rendszere köré, az NSA emberei máris átjutottak rajta.” Olyanok ők a lap szerint, mint az ácsok: bármire is van szüksége a TAO csapatának, ők megépítik.

A hackercsapat nem csak célzott műveleteket hajt végre, hanem folyamatosan dolgozik azon is, hogy minél több rendszerbe belelásson. A Spiegel információi szerint a TAO betört az egyik kulcsfontosságú, tenger alatti internetkábelt üzemeltető konzorcium számítógépes rendszerébe is, és gyakorlatilag mindent megtudott annak működéséről. Ez a kábel Európát köti össze Észak-Afrikával és az Öböl-államokkal, ahonnét Pakisztán és India érintésével Malajzia és Thaiföld felé halad tovább. A német hetilap által megszerzett dokumentum arra is utal: az NSA egyik prioritása, hogy minél több információt gyűjtsön be a világot behálózó és összekötő optikai kábelekről. Nem nehéz kitalálni, miért: hogy minél könnyebben megfigyelhessék az azokon keresztül áramló információt.

 

sparkies-attention-symbol.png

 

 

 

Az események alaposabb megismeréséhez mindenképpen ajánljuk két korábbi bejegyzésünket:

- Az amerikai lehallgatás célja a gazdasági kémkedés volt

- A Google mint a gazdasági kémkedés és hírszerzés eszköze

Forrás: nol.hu, Spiegel, Spiegel

A képek forrása: Spiegel

Bizalmas adatok a kidobott papírhulladékban

2013.11.29. 10:11 competitive intelligence

Az irodai papírhulladék sok esetben bizalmas adatokat - köztük üzleti titkokat-  is tartalmaz - ez természetesen nem új dolog a téma iránt érdeklődők számára. Nyilván sok esetben nem az iratmegsemmisítők árán spórolnak a cégek (bár ilyenre is szép számmal akad példa), sokkal inkább nincsenek tudatában az ebből fakadó veszélynek (mint erről korrábban írtunk is).

Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy hozhat például az EU vagy bármilyen tagállam üzleti titkokat védő jogszabályokat (lásd erről szóló korábbi bejegyzésünket itt), ha maguk az érintett cégek a lehető legkevesebbet sem teszik meg az információk védelme érdekében.

Az alábbi cikket a Metropoltól vettük át:

Az irodai papírhulladék 23 százaléka bizalmas, visszaélésre alkalmas adatot tartalmaz, ami nemcsak az adatlopás miatt jelent veszélyt, de a hanyag adatkezelés miatt akár többmilliós bírság is kiszabható – derül ki a Fellowes megbízásából készített kutatásból.

Egy szeméttelepen 763 kilogramm, zömmel irodaházakban szelektíven gyűjtött papírhulladékot néztek át, ebből 173 kilogramm tartalmazott érzékeny adatokat: 135 kiló kilenc vállalattól származott. Voltak köztük egy patika több évre visszamenő napi forgalmi és zárási adatai, egy tervezőiroda számos épületrajzi terve, számításai, amelyeket ráadásul egy nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú cégnek készítettek.

Előkerültek oktatási intézményekből származó diákizgazolvány-igénylők, bizonyítványok, személyiigazolvány-másolatok, hallgatói szerződések, amelyek a hallgatók minden személyes adatát tartalmazták. Egy fejvadász cég a négy év alatt összegyűlt önéletrajzokat dobta ki megsemmisítés nélkül a pályázók fotóival és személyes adataival, miközben a honlapjukon teljes körű adatvédelmet ígértek.

Hasonló esetben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szabott már ki 10 millió forintos bírságot, de az érintett magánszemélyek is indíthatnak pereket. Az adatok hanyag kezelése emellett büntetőjogi felelősséggel is járhat, és a felelősöket akár kétéves szabadságvesztéssel is sújthatják.

Felmérés: Kerülhet-e bizalmas irat a napi hulladékba?
(A megkérdezett cégek válaszai alapján)

  • Szinte biztos, hogy nem: 56%
  • Nagyon biztos, hogy nem: 31%
  • Talán nem: 11%
  • Egyáltalán nem biztos, hogy nem: 2%


Forrás: metropol.hu

Az üzleti titkokat védené Brüsszel egy új, uniós szintű jogszabállyal

2013.11.28. 16:43 competitive intelligence

Immár az EU is felismerte az üzleti titok közösségi védelmének fontosságát. A tervezett új jogszabály egyrészről pontosan definiálná az üzleti titok fogalmát, másrészt lehetőséget teremtene a határokon átnyúló védelemre, ami ugyan most is létezik, csak éppen nem elég hatékony. Azaz létezik minden egyes országban üzleti titkot védelmező szabályozás, de ez minden egyes tagországban más, ami egyrészt gátolhatja az egyes tagország vállalatai közötti gazdasági együttműködést, másrészt a multinacionális vállalatok esetében lehetőség adódhat arra az eltérő szabályozási környezet kihasználására.

A szabályozás célja az innováció védelme, ami brüsszeli vélemények szerint az EU-s gazdaság alapja kellene hogy legyen.

A hvg számol be az új fejleményekről:

"Az új, uniós szintű jogszabály egységes meghatározást adna az üzleti titok fogalmának és egységes szabályokat állítana fel arra vonatkozólag, hogy hova és hogyan fordulhatnak jogorvoslatért azok, akiknek üzleti titkaival visszaéltek.

"Így a tagállami bíróságok könnyebben eljárhatnak majd ilyen ügyekben, és könnyebb lesz az üzleti titkokat sértő termékek eltávolítása a piacról, a sértettek pedig könnyebben juthatnak majd kártérítéshez" - magyarázta az irányelvtervezet céljait a brüsszeli testület közleménye.

A bizottság megítélése szerint a tudásalapú társadalomban versenyképességi kérdés, hogy egy vállalat biztonságban tudja-e titkait, ha ugyanis nem, az vissza fogja vetni az innovációt. Brüsszel adatai szerint az elmúlt tíz évben minden ötödik vállalat szembesült azzal az EU-ban, hogy titkait, bizalmas információit valaki megpróbálta ellopni, egy közelmúltbeli felmérés szerint pedig az arány évről évre növekszik.

A Google mint a gazdasági hírszerzés és kémkedés eszköze

2013.11.08. 09:00 competitive intelligence

Az vitathatatlan, hogy a Google az információkeresés megkerülhetetlen eszköze, így az üzleti hírszerzés (amiről ugye tudjuk, hogy teljesen legális eszköz a menedzsment kezében, ellentétben a büntetendő gazdasági kémkedéssel) esetében is jellemzően ez az egyik első lépés az alapinformációk beszerzéséhez. (Azért zárójelben megjegyezzük, hogy önmagában az internetes keresés sohasem fog teljes képet adni és nem pótolja az egyéb információszerzési eszközöket). Természetesen azért annál szofisztikáltabb módszerek is léteznek, minthogy egyszerűen beírunk egy szót vagy kifejezést a keresőmezőbe, a Google-keresés apró trükkjeinek egész szakkönyvára van. Nyilván nem árulok el nagy titkot, az üzletihírszerzés.blog témáihoz is rendszeresen a Google segítségével történik az információk gyűjtése (meg persze a saját szakkönyvtár segítségével olyan könyvekből mint például ez, ez vagy ez.)

A jogi szakértő véleménye a nagykanizsai GE-nél történt ipari kémkedéssel kapcsolatban

2013.10.18. 10:04 competitive intelligence

A szeptemberi nagykanizsai GE ipari kémkedési ügyről mi is beszámoltunk korábban, rövid emlékeztető az esetről:

A szűkszavű nyilatkozatok szerint "az eset a General Electric (GE) nagykanizsai fényforrásgyárában történt, ahol a meggyanúsított alkalmazott egy magyar közvetítőn keresztül kapott kelet-európai megbízásból töltött le információkat a számítógépes rendszerből."

Forrás: Origo

(A korábbi bejegyzésünket a GE-ügyről megtalálja itt)

Az üggyel kapcsolatban a Lánchíd Rádió készített riportot dr. Holló Dóra ügyvédnővel, a riporter Vass István Zoltán. A felvételt az mno.hu oldalról vettük át.

Az esettel kapcsolatban megemlítendő az a kutatás, amely szerint a hazai vállalatok vezetői nem tartanak (eléggé) a munkavállalók által elkövetett visszaélésektől. A teljes bejegyzést megtalálja itt.

Ezt olvasta? Ez is érdekes: Adatvesztés a hazai vállalatoknál

Adatvesztés a hazai vállalatoknál

2013.10.14. 14:00 competitive intelligence

A hazai kkv-k ötöde került már bajba adatlopás miatt

A hvg.hu cikke szerint bőven van fejlődési lehetőség adatvédelem terén:

credit-suisse-employee-accused-of-taking-confidential-information.jpg

Bár a kkv-k 90 százalékánál vannak bizalmas jellegű iratok, 25 százalékuknál egyáltalán nincs semmiféle előírás ezek kezelésére. Ezek után nem meglepő, hogy szintén majdnem egyötödük már szenvedett el versenyhátrányt adataikkal való visszaélés miatt.

A hazai vállalkozások többsége biztonságban és az adatokkal történő visszaélésektől védve érzi magát, mivel döntően azt gondolják, hogy megfelelő lépéseket tesznek az adatlopás ellen.  Ugyanakkor számos esetben világítottak rá arra, hogy a bizalmas dokumentumok kezelésével, megsemmisítésével és az elektronikus adatvédelemmel kapcsolatban is vannak hiányosságaik, amelyek alkalmat adhatnak a sokak által személyesen vagy üzleti életben megtapasztalt adatlopásokra – derült ki egy kétszáz hazai kis- és középvállalkozás adatvédelmi és iratmegsemmisítési szokásait felmérő reprezentatív kutatásból.

A cégek 90 százalékánál bizalmas, visszaélésre is alkalmas információkat tartalmazó dokumentumok is fellelhetőek, ugyanakkor 25 százalékuknál semmiféle előírás nincs ezek kezelésére. Mindössze 9 százalékuk véleménye az, hogy tehetnének többet is az esetleges adatlopások ellen, pedig minden negyedik kis- és középvállalatnál (22 százalék) előfordul, hogy kényes üzleti vagy személyes információk maradnak éjszakára az íróasztalokon. A válaszadók nyolcada szerint (13 százalék elképzelhető, hogy a cégnél keletkezett napi szemétben bizalmas vagy kényes adatokra bukkanhatnánk.

Az összes megkérdezett 17 százaléka számolt be arról, hogy akár anyagilag, akár a vevőkörét vagy a piaci pozícióit tekintve érte már olyan hátrány, ami az adataival való visszaélés következménye volt.

gewalt-und-drohdelikte-haben-in-der-schweiz-zugenommen-112481204.jpg

 

Minden tizedik kkv a napi hulladékkal együtt kezeli a bizalmas, személyes vagy üzleti információkat tartalmazó dokumentumait. Hatból egy cégnél (17 százalék) biztosan nincsenek arra vonatkozó szabályok, hogyan kell megsemmisíteni az ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat. A termelő és kereskedelmi szektorra az átlagosnál sokkal jellemzőbb (22 százalék), hogy a bizalmas adatok megsemmisítésére nincsenek egyértelmű előírások. A saját ingatlanban működő cégek egynegyede (23 százalék) nem darabolja fel a kényes információkat tartalmazó dokumentumokat, mielőtt megszabadulnak tőlük. A közepes árbevételű (250 millió és 1 milliárd közötti) vállalatok bő egyharmadánál (36 százalék) maradnak bizalmas iratok az íróasztalokon éjszakára, míg az irodaházban / ipari parkban telephellyel rendelkezők körében ez az arány csak mindössze 10 százalék.


Forrás: http://hvg.hu/kkv/20131014_A_hazai_kkvk_otode_kerult_mar_bajba_adat

Ezt olvasta? Ez is érdekes: Brutális kárral jár a céges laptop elvesztése

Fotos_klauen-300x199.jpg

Az amerikai lehallgatás célja a gazdasági kémkedés volt, ráadásul ezzel az európai szövetségesek is tisztában vannak

2013.10.11. 12:35 competitive intelligence

Legalábbis ezt állítja a gazdasági kémkedés egyik legismertebb németországi szakértője Dr. Udo Ulfkotte egy televíziós interjúban. A Snowden-féle lehallgatási botrány egy érdekes aspekusára utal az említett úr.

Bár sok száz (ezer?) cikk, blogbejegyzés, interjú stb. foglalkozik a Snowden-üggyel, mégis  úgy gondoljuk, hogy nem árt egy rövid összefoglaló az eseményekről.

hong_kong_snowden_170783892_36399027.jpg

Az egyik legalaposabb összefoglaló cikk az Index jóvoltából született, mi most lustaságból módszertani okokból megelégszünk az összefoglalás alábbi összefoglalásával:

Brutális kárral jár egy céges laptop elvesztése

2013.10.07. 14:44 competitive intelligence

"A céges laptopok leggyakrabban utazás közben tűnnek el, az ellopott és adatvédelmi rendszerrel nem rendelkező gépek több mint fele illetéktelen felhasználóhoz kerül, a magyar cégeknek egy-egy eszköz elvesztése az adatok értékével és az eszköz árával együtt, mintegy 2,4 millió forint kárt okoz - derül ki az Intel kutatásából.

A számítástechnikai cég azt is megállapította: a laptopokon tárolt adatok nagyobb értéket képviselnek a vállalatok számára, mint maguk az eszközök, hiszen az adatvesztés által okozott maximális kárértéket mintegy 14 millió forintra becsülték. A kutatást 744 vállalat bevonásával a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában végezték, a cégek 27,6 százaléka úgy nyilatkozott, hogy loptak már el tőlük gépet, illetve veszett már el laptopjuk.

A felmérés általános megállapítása szerint, ha a mobileszközök elhagyják a vállalat területét, még nagyobb az eltűnési kockázat. Ugyanakkor az is igaz, hogy Lengyelországban eltulajdonított céges laptopok harmadát közvetlenül a vállalatoktól lopták el. A cseh cégek sem állnak jobban, hiszen ott a harmaduk tűnik el a munkahelyen, míg Magyarországon majdnem 20 százalék ez az arány, Szlovákiában pedig 22,5 százalék. Ráadásul a közép- és kelet-európai vállalatoknál eltűnő laptopok 26,4 százalékos részaránya több mint kétszeresen meghaladja az egyesült államokbeli vállalatoknál tapasztalt értéket, ahol az összehasonlító felmérések szerint a laptopok mindössze 12 százaléka tűnik el.

A vállalatok többsége azt állítja, hogy az adatok elvesztése súlyosabb gondot jelent neki, mint az eszköz eltűnése. A hardver költsége nagyjából átlagosan 360 ezer forint, míg az azon tárolt adatok értékét több mint 2 millió forintra becsülik a vállalatok. A becsült érték Lengyelországban a legmagasabb 2,32 millió, cseheknél 2,2 millió, a magyaroknál 2,178 millió, míg a szlovákoknál 1,8 millió forint. Az összegek az elveszett adatok értéke mellett például tartalmazzák a szellemi tulajdonjogot, valamint azt, hogy az alkalmazott a munkaeszköz nélkül nem tud dolgozni.

A tényleges kárnál is nagyobb veszélyt jelent azonban az ellopott adatokkal való visszaélés kockázata. A maximális kárértéket a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában határozták meg a legmagasabban, több mint 15 millió forintban. A lengyel cégek 13,15 millió forintra becsülik a maximális kárt, míg a magyarok mintegy 10 millió forintra.

gewalt-und-drohdelikte-haben-in-der-schweiz-zugenommen-112481204.jpg

A kutatásról szóló közlemény idézi az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatóját, Gacsal Józsefet, aki elmondta: a legtöbb informatikai vezető is osztja azt a nézetet, miszerint a laptopok elvesztése végzetes következménnyel is járhat a vállalat számára. A legtöbben Lengyelországban vannak ezen a véleményen (84,3 százalék), és csak Szlovákiában vannak kisebbségben azok a válaszadók (41,7 százalék), akik szerint nem fogja tönkretenni a céget az, ha eltűnik az egyik vezető laptopja. Hozzátette, a fő probléma az, hogy a vállalatok nem titkosítják az adataikat, minden második laptopról hiányzik az adatvédelmi rendszer. Ez leginkább Magyarországra jellemző (58,6 százalék), majd Szlovákia (55,3 százalék), Csehország (52 százalék), majd Lengyelország (51 százalék) következik."

Forrás: http://nol.hu/gazdasag/brutalis_karral_jar_egy_ceges_laptop_elvesztese

Kép: http://www.fotos-verkaufen.de/fotorecht/fotoklau-im-internet.html;  http://www.bzbasel.ch/schweiz/gewalt-und-drohdelikte-haben-in-der-schweiz-zugenommen-112481204

Economic espionage - oktatóvideó angol nyelven

2013.10.01. 16:15 competitive intelligence

Economic espionage costs the UK billions every year. It can have a major impact on business and jobs through lost contracts, company failures and redundancies.

This film illustrates how easy it is to collect information about people and companies given today's global interconnectivity, the increasing dependencies of companies on IT, the routine use of social networking sites and a general lack of good security practice.

Forrás:youtube

Ipari kémkedés: ismeretlen veszélyek közt

2013.10.01. 10:53 competitive intelligence

A feol.hu cikke az új típusú információtechnológiai eszközök és megoldások által jelenkező veszélyekről.

Már a BMW is?! Kémügybe keveredett a neves bajor autógyártó

2013.09.16. 15:00 competitive intelligence

Ipari kémkedési  ügybe keveredett a BMW? Az autóipartól  - vélhetően a drága és időigényes műszaki fejlesztéseknek köszönhetően - sohasem állt távol a hmm... kreatív információszerzés. Most egy újabb ügy borzolja a német kedélyeket, már aki nem a hétvégi Bundestag-választással vannak elfoglalva...

A párizsi elektromos autós carsharinghálózatot működtető Bolloré csoport ipari kémkedés miatt feljelentést tett a BMW ellen.

20130910-frankfurti-autoszalon-bmw-i3-bemutato.jpg

Ahogy sok európai nagyvárosban, úgy Párizsban is működik autómegosztási hálózat, az Autolib'. A kis villanyautókból álló flottát a Bolloré csoport üzemelteti, amely az egyik legnagyobb és legfontosabb ipari konglomerátum Franciaországban. A Bolloré elektromos autóit a Pininfarinával közösen fejlesztette, a cég most azzal vádolja a BMW-t, hogy az kémeket alkalmazott az autóiról való információgyűjtésre.

A Bolloré szerint egy BMW-nek dolgozó cég két alkalmazottját három alkalommal is látták az Autolib' töltőpontjainál babrálni. Az Autolib' szóvivője szerint a cég nem tudja, hogy az állítólagos kémek milyen adatokat gyűjtöttek, de az szerinte tény, hogy a Bolloré több területen is élenjáró a villanyautós iparágban, ezek kifejlesztésére, például az akkumulátorra és a helymeghatározó rendszerre rengeteg pénz költöttek.

A BMW szerint a két munkás a P3 nevű cégnek dolgozik, amely a BMW i3-as piaci bevezetését készíti elő. A németek szerint az alkalmazottak csak rutinellenőrzéseket végeztek a töltőpontnál, hogy az kompatibilis-e az i3-assal. Az Autolib' munkatársai először augusztus 21-én látták a P3 két emberét, akkor kérdőre vonták őket, de egy BMW-vel távoztak. Augusztus 22-én egy másik töltőpontnál bukkantak fel, akkor nem tudták nyakon csípni őket, ez végül szeptember 5-én sikerült. Ekkor már rendőri segítséget kért az Autolib', a két állítólagos kémet letartóztatták.

A BMW furcsa magyarázata szerint az első két napon valóban a cég megbízásából dolgoztak a letartóztatottak, az őrizetbe vétel napján azonban nem.

Azt persze egy újságcikk alapján nem lehet eldönteni, hogy van-e a történetnek igazságalapja, a módszer mindenesetre érdekes; ha  a két derék mérnök magánemberként bérelte volna ki az autót, akkor gyakorlatilag észrevétlenül vizsgálgatták volna meg mindazt, ami érdekelte őket. (Lásd ebben a témában a "reverse engineering" bejegyzésünket).

Persze a BMW "védekezése" is hagy némi kívánnivalót maga után, ha tényleg ez az igazság, akkor is jóváhagyathatták volna ezt a magyarázatot a kommunikációért felelős szakértőjükkel, ha pedig ez nem fedi a valóságot, akkor egyenesen hiba ilyen nyilatkozatot kiadni.

Forrás: Origó

Fotó: Mudra László - Origo

Ezt olvasta már? Ez is érdekes: Reverse engineering

 

Breaking news: ipari kémkedés a GE nagykanizsai gyárában

2013.09.13. 12:08 competitive intelligence

Az Origo és mellette több sajtóorgánum is beszámolt az alábbi nagykanizsai ipari kémkedéses esetről:

A férfi ténykedése a lap szerint a vállalat belső védelmi rendszerének köszönhetően tűnt fel.

hirdetés

Az MTI érdeklődésére a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata csütörtökön megerősítette az értesülést azzal, hogy a cég feljelentésére üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást egy 58 éves férfi ellen.

A rendőrségi tájékoztatás szerint egy nagykanizsai multinacionális vállalat vagyonvédelmi igazgatója tett feljelentést augusztus 29-én a cégük egyik alkalmazottja ellen. A nyomozók az 58 éves férfit gyanúsítottként hallgatták ki, a rendőrség a nyomozás érdekeire tekintettel további információt nem kívánt közölni.

Az MTI tudomása szerint az eset a General Electric (GE) nagykanizsai fényforrásgyárában történt, ahol a meggyanúsított alkalmazott egy magyar közvetítőn keresztül kapott kelet-európai megbízásból töltött le információkat a számítógépes rendszerből.

A GE az MTI megkeresésére rövid közleményt küldött, amelyben az áll, hogy a nagykanizsai fényforrásgyárba érkezett névtelen bejelentés alapján rendkívüli biztonsági auditot végeztek a cégnél. Ennek során egy munkavállalóval szemben felmerült a gyanú, hogy "üzleti célokkal nem magyarázható adatmásolást végzett", ezért a vállalat rendőrségi feljelentést tett.

20091028tungsramg2.jpg

Az eset (legalábbis amennyire a hírekből kiolvasható) "átlagos ipari kémkedésnek" tűnik, van külső megbízó, egy nem túl lojális dolgozó, akinek ráadásul hozzáférése is van a bizalmas üzleti információkhoz (erről már korábban is értekeztünk, hogy a munkaadók menniyre nincsenek tisztában a munkávallók által jelentett veszélynek), illetve van egy audit / és vagy biztonsági rendszer, ami jelzi a hibát.

"A magyar cégek 86 százaléka továbbra sem tart attól, hogy munkatársaik visszaélést követnek el az informatikai rendszereken keresztül. "

A munkáltató döntése a rendkívüli felmondással kapcsolatban teljesen racionális és jogilag igazolható, várjuk a további fejleményeket. Mivel a GE feljelentette a volt alkalmazottját, ez nyilvánvalóan büntetőeljárást és pert fog jelenteni az új Btk.418. szakaszának értelmében:

Üzleti titok megsértése

418. § Aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Forrás: www.origo.hu

Ezt olvasta már? Ez is érdekes: Legálisan dolgozó ipari kémek

süti beállítások módosítása